Színvonal, kínálat az idegenforgalom érdekében
Dr. Őrsi Károly kertészmérnök-tájépítő, az Országos Műemlékhivatal felügyelője által készített tervek alapján a József utca és a Szabó Lőrinc utca által határolt részen egy millecentenáriumi emlékpark építése vetődött fel az egyesület részéről. Itt kerülne az a bizonyos, már a polgármester által is említett mediterrán park is kialakításra. Az egyesületnek tehát a palánkvár építése mellett újabb célok kitűzésére is volt ereje, ezért 1996 májusában százötvenezer forint értékű növény beszerzéséért és annak telepítéséért a kaposvári Erdőfelügyelőséghez, október 7-én pedig félmillió forintért a leendő központ érdekében az önkormányzathoz fordultak segítségért. (27) Pályázatukban tételesen kimutatták azt a társadalmi munkát, melyet a terület tisztítására, korhadt fák elhordására fordítottak
. A Mayer villa központi gyűjtemény tárolására kialakított terve meghiúsult az egyesület anyagi forrásainak hiánya miatt. Az önkormányzat vissza is vette az épületet. Felvetődött egy szobrásztelep kialakítása az ordacsehi strand mellett, de a helyszín nem felet meg a követelményeknek.
1996. december 12-én az önkormányzat a fácános vár építésének folytatására már egy millió forint támogatást nyújtott. Az összeg növekedése érezhető önkormányzati támogatást jelent, melybe Francsics Zoltán polgármester szerint a városvédők eddigi eredményei játszanak nagy szerepet és az az igény, hogy Fonyód és a Dél-Balaton part gazdagodjon történelmi látványosságokban, idegenforgalmi attrakciókban. (28)
1997. május 31-én Szinyei Merse Pál fonyódi tartózkodásának emlékére Dr. Szűcs Imre szorgalmazására emlékkiállítást és emléktáblaavatást tartottak, az emléktáblát az egykori Welics villa falán helyezték el. Csutorás László kutatásai alapján talált rá a Welics villára, ahol Szinyei 1917-18 nyarát töltötte el itt. A Nemzeti Galéria részéről Dr. Szinyei Merse Anna bocsátotta a város rendelkezésére a fonyódi témájú festményekről készült hiteles fotókat. Az ünnepséget az egyesület elnöke nyitotta meg, majd Dr. Szinyei Merse Anna ismertette fonyódi munkásságát és életét.
1997. július 26-án került sor az első Anna bál hagyományát felújító fonyódi Anna bál megtartására, melynek gyökerei a századelőre nyúlnak vissza a két háború között az egykori Vasút Szállóban, később Drexler Szállóban tartották a bálokat. 1930-ban például a fonyódi Fürdőegyesület igazgatója, Barkóczy ezredes nyitotta meg a lampionokkal, cigányzenével, kerthelyiségi rendezvénnyel egybekötött vigasságot. A Mátyás Király Gimnáziumban tartott rendezvénynek a Bergendy együttes, Karda Beáta és a (Palotás) nyitótánc együttes adott rangot. Éjféli tűzijátékkal, bál szépe választással kötötték egybe a bált. Kuti Istvánt, az országos rendezvények szervezőjét bízták meg az előkészítő munkákkal. Kuncze Gábor az akkori belügyminiszter vállalt védnökséget a bál felett.
Ez év októberétől a fonyódi polgármesteri hivatal az egyesülettel együtt a Földművelési Minisztériumhoz fordul anyagi támogatásért, a mediterrán parkhoz kialakítandó fenyőfélék, örökzöldek, cserjék, futónövények vásárlásához. Felvetődött olyan jelképes személyek szobrainak felállítása, mint Szent László, Palonai Magyar Bálint, Dr. Szaplonczay Manó és Dr. Bacsák György. Szabóné Lukács Márta vette át Óh Ferencnétől az egyesület pénzügyi teendőit. (29)
Ez év szeptember 22-én Dr. Szűcs Imre, kinek szívügye a Bacsák kultusz megteremtése, előadást tartott a Magyar Tudományos Akadémia Dr. Bacsák György emlékülésén. A tudományos alapossággal, de romantikus részleteket sem nélkülöző tanulmányban méltatta Fonyód egykori polihisztorának csillagászati, geológiai, meteorológiai munkáit, s azt, hogy a tudós kutatásai hatszázezer évre tekintettek vissza a jégkorszak tanulmányozásában. Dolgozatából kiderül, hogy a tudós 1910-ben csupán véletlenül keveredett a fonyódi partokra, de aztán itt vásárolt birtokot Dr. Zichy Bélától és megrögzött lokálpatriótává vált. Dr. Bacsák György régészeti munkái felbecsülhetetlen értékűek, melyek bizonyítják, hogy már tizenhét-tizennyolcezer évvel ezelőtt is élt ember itt. Neki köszönhetők azok a régészeti leletek, melyek Fonyód ókori és középkori történetének feldolgozását is lehetővé teszik. Az előadó utalt arra, hogy a kilencven évesen is szálfaegyenes tudós saját maga ásott, dolgozott, fúrt, faragott s mindemellett festett, sportemberként fakutyázott, jégvitorlázott, miközben körülötte történelmi, családi tragédiák zajlottak le. A Pozsonyban született tudós szülői házának felkutatása érdekében Dr. Szűcs Imre Sunyovszky Szilviával is felvette a kapcsolatot. Kritikaként említette meg, hogy mindezek ellenére Dr. Bacsák György neve sem az új magyar lexikonban, sem a Ki kicsoda életrajzi lexikonban nem szerepelt. (25)
Tanulságos az 1997. évi jegyzőkönyvek tanulmányozása. Az első gyűlést március 17-én a művelődési Házban harminchét fővel tartották, ahol alapszabály-módosítás történt, mely szerint magánszemélyek jövedelmük egy százalékából az egyesület számára is adakozhatnak. Dekrétumszerűen fogalmazódott meg ekkor, hogy az egyesület pártoktól független volt és továbbra is az marad, azoktól támogatást el nem fogad, országgyűlési képviselőt nem állít és nem támogat, mindennek lehetőségét kizárja. A negyvennégy fővel megtartott november 29-i gyűlésen elhangzott, hogy az egyesület a volt téesz iroda épületében, jelenleg közösségi ház, egy helyiséget kap az önkormányzattól díjmentesen. (30)
A dísztér elkészült a Delta parkolóban, melynek tervét az egyesület vetette fel, a millecentenáriumi park elkészítése pedig folyamatban van. Következő évre az egyesület az önkormányzattól egymillió forintot kap tervei megvalósításához.
A hozzászólók részéről felvetődött, hogy az emlékpark terméskő mellvédfalán testvérvárosok címerének lehetne helyet adni. A fal mögötti zászlótartókon pedig e városok lobogói lebeghetnének. Olyan javaslat is született, mely azt szorgalmazza, hogy a kollégium felvehetné a Dr. Bacsák György nevet.
Az egyesület pénzügyi mérlege közel egymillió forint volt. 1998. május 15-én a Magyar Nemzeti Múzeum védett területté nyilvánította a történelmi és régészeti jelentőségű homokbánya területét. A Város- és Faluvédők Országos szövetsége az egyesületet ez évi országos közgyűlés előtt Podmaniczky kitűntetésben részesítette eddigi eredményeiért és tevékenységeiért. (5)
Ez év tavaszán postumus Fonyód Városáért díjra javasolták Huszka Jenő zeneszerzőt, aki 1904 és 44 között töltötte itt nyarait és akinek Dr. Bacsák Béla lánya, Lilla lett a felesége, többek között itt született a Mária főhadnagy című operett librettója is. (32)
Az 1998. június 24-én tartott közgyűlésen, mely határozatképes volt, és Lukácsné lemondott Kálmánhelyi Éva vette át a pénzügyek intézését, Dr. Szűcs Imre az egyesület tikára elmondta, hogy a tíz év alatt megtett lépések az apró feladatok mennyisége immár minőséggé érett. De emellett újabb feladatokat tűzött ki az egyesület célul: a fácánosi palánkvár templomának felépítését, a harmadik és a negyedik szakasz felújításának befejezését, szobrász és festőművész telep megszervezését, a Fonyódi Krónika beindítását, a helytörténeti anyag szakszerű elhelyezését, a millenniumi emlékpark befejezését.
Az ülésen Francsics Zoltán polgármester is részt vett, aki a város pénzügyi helyzetének javulása következtében nagyobb anyagi segítséget ígért, például egy millió forintot az első félévre, valamint hathatósabb szervezeti támogatást. Megköszönte azt a munkát, melyet az egyesület végzett a Fonyódi Tavaszi Fesztivál sikerének érdekében. (33)
Kiemelte, hogy a Városvédő- és Szépítő Egyesület olyan értékmentő, értékteremtő munkát végez, mely nem pótolja, de intellektuális tartalmával harmonikusan kiegészíti a település infrastrukturális, gazdasági és kulturális fejlődését.
A munka persze folytatódik a tizedik és majd a tizenegyedik évben, melyhez a Hunnia Vad Kft. idén harmincezer forintot, a Fonyton Kft. százezer forintot ajánlott fel támogatásként. A százéves pince környékén a Somogy megyei Múzeum régészeti kutatásokat tervez az egyesület bevonásával. Az ásatások megindítása 1999 tavaszára várhatók.
Július utolsó vasárnapján ismét megtartották az Anna bált Fonyódon, melynek előzményei 1907-ben a Sirály Szállóban megtartott Anna bálra vezethetők vissza. Megkezdődött a palánkvár harmadik szakaszának építése, melynek csak az első lépései hatszázezer forintba kerültek. Mert Fonyódon, ahol vár állott... ott állni is fog. (34)