Palánkvár a fókuszban
1991 őszén az egyesület felvázolta a két és fél év alatt elért eredményeket és pályázatot nyújtott be a Város és Faluvédők Országos Szövetségének a fonyódi erődvár több lépcsőben történő rekonstrukciójának támogatására. A pályázat, tanulmány Dr. Bacsák György régészeti kutatásaira és Fekete István Koppányi aga testamentuma című regényére is hivatkozott. A palánkvár története a XI. századra nyúlik vissza, de kulcsfontosságú szerepet a török elleni harcok ideje alatt játszott, amikor a végvári rendszer vonalában a török területbe beékelődve három évtizeden át tartotta magát. 1541 és 1550 között folytak erődítési munkák. Polonai Magyar Bálint várkapitány vezetésével évtizedeken át ellent tudott állni az ostromoknak és csak a várkapitány halála után, augusztus 1-én esett el a vár. A török lerombolta a palánkvárat, de a megmaradt leírások és a külső és belső várfalak romjai alapján a rekonstrukció lehetséges.
Már 1959 és 1962 között a Műemléki Hivatal régésze régészeti kutatásainak eredményeként feltárásra került az Árpád- és középkori templom, valamint a temető, az 1570-ben Tusco által készített alaprajzok rekonstrukciójára került sor. Az első fázisban a külső és belső palánkok, csapóhidak, rondellák, míg a második lépcsőben a várkápolna kerülne feltárásra és felújításra a tervpályázat szerint. (14) Az így rekonstruálásra kerülő történelmi emlékmű várjátékok, szabadtéri előadások, irodalmi műsorok megrendezéséhez nyújtana lehetőséget, mely kapcsolódhatna a hagyományokkal büszkélkedő fonyódi Helikon költészeti találkozónak. Három ezüst nyírfát ültettek Takáts Gyula, Fodor András költők, Tatay Sándor író tiszteletére, melyet később vandálok kitörtek.
A rekonstrukció elkezdéshez közel egymillió forintra lenne szükség, melyhez a részletes indoklás ellenére az egyesület nem kapott az Országos szövetségtől támogatást. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1991. december 12-én írt levelében pénzhiányra hivatkozva azonban hatszázötvenezer forintot adott a munkák megkezdéséhez. A Somogy Megyei Közgyűlés Környezetvédelmi és Műemlékvédelmi Bizottsága százezer forinttal egészítette ki a támogatást. 1992. február 15-én tartott jótékonysági bál szintén csaknem százezer forinttal gazdagította az egyesület pénztárát. (15)
Persze mindemellett más is történt Fonyódon. 1991. augusztus 20-án került végleges átadásra a zenepagoda. Csutorás László elnök elindította településünkön az Örökségünk őrei nevezetű mozgalmat. A Város- és Faluvédők Szövetsége S. Hegedűs László elnökletével több ízben levélben méltatta a fonyódi egyesület eredményes munkáját. (16) Az említett pénzforrások birtokában 1992 tavaszán meg is kezdődhettek a palánkvár felújítási munkálatai. Még ez év október 23-án felavatták a második világháború hősi halottainak emlékművét a Kossuth erdőben. Az ünnepségen az akkori honvédelmi miniszter, Für Lajos is részt vett. A hősi halottak hozzátartozói nevében Ottóffy Attila mondott megemlékező szavakat.
Persze törés is volt az egyesület életében. 1992 nyarán Balatonfenyves közigazgatásilag is elszakadt Fonyódtól, a két egyesület kapcsolatai is meglazultak s így a fonyódi tagság négyszázhuszonhét főről háromszáztizennégyre csökkent. (2)
1992. november 14-i gyűlésen az elnöki jelentés arról számol be, hogy az egyesület politikai területektől függetlenül, ideológiamentesen igyekszik végezni a munkáját, de a helyi pártokkal, civil szervezetekkel, többek között a Lyons Klubbal jó kapcsolatot tart fenn. Ő, mint alpolgármester igyekszik befolyását a Városszépítő Egyesület érdekében is kifejteni. Eredményként említette meg, hogy az Országos Környezetvédelmi Bizottság kihelyezett gyűlését Fonyódon tartotta meg, mely konkrét pozitívumokat sorol fel, így a Birkalejáró lépcső, a Római Katolikus Templom és a Kriptavilla közti sétány újjáépítését, a Szent István utca virágosítását, valamint azt, hogy a tíz éves múltra visszatekintő Helikon költészeti találkozó Dr. Takáts Gyula és Fodor András költők részvételével a gimnázium falára emléktáblát helyeztek el, amelyet szintén az egyesület kezdeményezett. Ezen az ülésen vetődött fel először a Kriptavilla közgyűjteményi célokra való felhasználása és a fonyódi Anna bál hagyományainak felújítása. (17)
A MÉDIA Fonyód Alapítványt támogató szervezetek között az egyesület is szerepel, ugyan a fonyódi kábel-tévé közvetítő hálózat csak később és más keretek között indul be. 1993 tavaszán ugyancsak gesztus jelleggel, de negyvenezer forint támogatást kapott a fonyódiak szervezete a Város és Faluvédő Szövetségtől. (18) Új gondként merült fel a palánkvárral kapcsolatban a már feltárt régészek megóvása, az ásatások és környéküknek tisztántartása.
A feladatok az önkormányzatra hárultak. A vezetőség elhatározása alapján a titkár egy tájékoztató levélben a helybélieket a történelmi, építészeti, természeti értékek megóvására és új értékek teremtésére kérte és bíztatta. Felsorolta azoknak a kiemelkedő személyiségeknek a nevét, kiknek élete, munkássága, művészete valamilyen módon kapcsolódott Fonyódhoz. Így megemlítette Eötvös Károly, Kodolányi János, Fekete István, Huszka Jenő, Dr. Szaplonczay Manó, Szinyei Merse Pál, Egry József, Szabó Lőrinc, Tatai Sándor, Takáts Gyula, Fodor András nevét. Utal a százforintos emlékjegyek kibocsátására és egy tervezett helytörténeti gyűjtemény kibocsátására, melyhez várja a felajánlásokat. (19)
1993 tavaszán az önkormányzat háromszázezer forint támogatást adott a várrekonstrukcióhoz. Az általános iskolával szemben álló, úgynevezett Mayer villát mint leendő múzeumot ajánlott fel az önkormányzat az egyesületnek. Persze az egyesületnek sem pénze sem energiája nem volt az évek során, hogy ezt az épületet a tervezett célnak megfelelően rendbe hozza, és ez különben sem felel meg a múzeumi célra, esetleg csak irodának. (18)
A helybéliek aktivitása és passzivitása mellett vandál szándékok is megnyilvánultak. Az erővonal már feltárt falait ismeretlen tettesek több helyen megrongálták, lerombolták, a Valkó kilátó padjait összetörték, virágvázáit a mélybe lökték. A Márffy kút virágkelyheit összetörték. Az erkölcsi mellett az anyagi kár csak többszázezer forintban mérhető. Külön tanulmányt érdemelne azoknak a pályázatoknak a sora, melyeket az egyesület szakszerű dokumentációkat, tervrajzokat mellékelve beadott a minisztériumokhoz, országos egyesületekhez a témával kapcsolatban álló szervezetekhez és amelyek legtöbbször elutasításra találtak. László Sándor mérnököt bízta meg az egyesület a műszaki ellenőrzés feladataival. 1993 végére készült el a kikötő melletti zenepagoda hangjátéka, melyhez százezer forintot adott az egyesület, és a fennmaradó összeget az önkormányzat egészítette ki. (18)
Az év végi közgyűlésen a vezetőség már beszámolhatott arról, hogy a Polgármesteri Hivatal újabb százezer forintot adott a várépítés folytatásához, de a pénzforrások hiánya miatt az építkezést többször félbe kellett hagyni. Az ifjúság hazafias nevelése s a helytörténeti ismeretek bővítése a célunk - mondta Csutorás László -, talán ennek jegyében ez évben állítottak fel egy kopjafát az általános iskola előtt 1848-49 hőseinek emlékére, melyet Garai Imre készített.
Az iskolában vetélkedőt tartottak "Ki tud többet Fonyódról?" címmel, megkezdte adássorozatát a helyi televízió és a később megjelenését félbehagyó Fonyódi Napló című lap is több mint egy éven át funkcionált. Csutorás László felsorolta azokat a cégeket és személyeket, akik segítették az egyesület munkáját, így a PELSO Kft-t a Városgazdálkodási Intézményt, Balla Szilvesztert, Boros László kőműves mestert, Dezső József vállalkozót, de említést tett a gondokról, az érdektelenségről, az apátiáról, a rombolásokról is, a helytörténeti gyűjtemény megoldatlan kérdéseiről. A tervek között a farsangi bál megrendezése, a Március 15-re tervezendő fáklyás felvonulás és ünnepély előkészítését, az erődvár építésének folytatását és egy a "Fonyódért" érem kitűntetés évenkénti kiosztásának gondolatát vetették fel. Dr. Barabás Ferenc ezen az ülésen lemondott az egyesület jogi ügyeinek intézéséről. (20)
1994 jól kezdődött az egyesület számára, mert a várostól kétszázezer forint támogatást kapott, a Szerencsejáték Rt. kuratórium pedig méltányolva a benyújtott pályázat célját és színvonalát, február 14-én egy millió forint támogatásban részesítette az egyesületet. (21) Ez lökésszerű fellendülést adott a további munkálatokhoz. Fonyódon mindmáig gond, ha a kettős domb erdeinek öregedése és romlása mely szorosan összefügg a Magaspart omlásával, ami a közúti és vasúti közlekedést veszélyezteti. A SEFAG somogyvári erdészete vállalta az év tavaszán az erdő karbantartásával kapcsolatos munkákat. Elkészült időközben a várárok, rondella, az észak-keleti saroktorony, a leendő várjátékok helye, játszó- és pihenőtér és egy márvány emléktábla százhatvanszor nyolcvan centiméteres, melyre az 1575-ben elesett hősök neve lett felvésve.
Augusztus 20-án ünnepélyes és katonai pompa keretei között a leibheimi vendégküldöttség jelenlétében ünnepi felvonulással tarkítva történt meg a vár és az emléktábla felavatása, melyen Dr. Magyar Kálmán főtanácsos, a Magyar Nemzeti Történelmi Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet. (22) Ez év novemberében írt tájékoztatójában Csutorás László kettőszázkilencvenkét tagról ír és arról, hogy évente egy közgyűlést tervez. Az egyesület élén kilenc tagú vezetőség áll, és a társaság munkáját úgy kívánja aktivizálni, hogy a közgyűlések között szekciónkénti klubdélutánokat, összejöveteleket tervez. Említést tesz arról, hogy az egyesület értékmentő munkája országosan ismertté tette öt és fél év alatt Fonyód történelmi, kulturális értékeit, egyedülálló munkát végeztek az ország egyetlen rekonstruálható földvárának felújításával, melyhez minden pályázati lehetőséget felhasználtak, hol sikeresen, hol sikertelenül, de "hol vár állott..." ott állni is fog.
Ekkor vetette fel egy leendő szobrász művésztelep létesítésének gondolatát. 1995 februárjában Dr. Szűcs Imre egyesületi titkár levelet írt a török nagykövetségnek Fonyód tárgyi írott és íratlan emlékeit ismertetve, a lovagias harcok történelmi hangulatát idézte fel soraiban. (23) Ez év tavaszán a rendőrségi nyomozás sikerrel járt, pár rongálót kézre kerítettek, de a palánkvárban keletkezett csekély károk és az elkövetők fiatalkorúsága miatt ezért csak megrovásban részesültek. 1994 őszétől a város vezetésében Francsics Zoltán személyében polgármester változás állt be, illetve a képviselőtestület összetételében két személy kivételével is változás történt.
Az egyesület munkájában és koncepciójában mindez nem okozott törést, sőt újabb eredményeket tudhattak magukénak, így például a MAHART kikötőtől a Debreceni utcáig a fonyódligeti szakasz folytatásaként elkészült a kerékpárút második szakasza. A január 28-án rendezett jótékonysági bál nyolcvanezer forinttal gazdagította az egyesület pénztárát, öt építőipari szervezet összesen ötvenezer forint támogatást ajánlott fel munkájával.
A palánkvár második ütemének építése lendületesen folyt, melynek érdekében újabb pályázattal először félmillió, majd egymillió forint támogatást igényeltek és kaptak a fonyódi önkormányzattól szakszerű tervdokumentáció és költségvetések mellékelése alapján. (24) A pályázatok ugyan más településeknél elutasításra kerültek, de ez nem szegte az egyesület vezetőinek kedvét.
1995. július 25-én Haydu Olivérnétől Óh Ferencné vette át az egyesület pénzügyeinek vezetését. Augusztus 3-án, az erődvár elestének négyszázadik évfordulója alkalmából emlékműsort rendezett az egyesület, melyet várjátékokkal, lovagi tornákkal, íjászbemutatóval tarkítottak a sümegi vár kaszkadőreinek előadásában. (25)
Dr. Szűcs Imre ünnepi beszéde után Francsics Zoltán polgármester és Tóth Mihály jegyző az egyesület részéről Csutorás László, Bosnyák Tibor és Papp Ferenc koszorúzták meg az emlékművet. Ez a megemlékezés az ez évtől rendszeressé váló Július 9. és Augusztus 6. között megrendezendő Fonyódi Nyári Fesztivál keretén belül csak egy rendezvény volt. A fesztivál azóta is folklór, sport- és zenei rendezvényekkel tarkítja Fonyód nyári idegenforgalmi kínálatát.
A Városvédő Egyesület elnöke már 1995 tavaszán egy tanulmányt írt a fonyódi templom, illetve parókia állapotáról szépségéről, kiemelve Fehér Ernő plébános áldozatos munkáját és tevékenységét. (26) A romokban heverő parókia és templom újjáépítését az esperes-plébános 1981 és 1984 között végeztette el, majd felújította a berendezést és az orgonát is megjavíttatta. 1992-ben a Szent István kápolnát építtette újjá, majd 1994-ben a fonyódligeti kápolnát. E munkálatokhoz az egyházi támogatás és a társadalmi munka mellett saját pénzéből is milliókkal járult hozzá. A fonyódi templomegyüttes felújított, de mégis eredeti stílusát megőrző formájában önmagában is idegenforgalmi látványosságnak számít.
1995. október 31-én a polgármesteri hivatal háromszázezer forint, míg a Somogy megyei Közgyűlés ötvenezer forint támogatást adott az egyesületnek. Az ezt megelőző pályázatban és értékelésben az egyesület kimutatta, hogy csak a Zenepagoda ötszázezer forintba került, a harangjáték pedig százezer forintba. Ez év novemberétől újabb színfolttal gazdagodott Fonyód, a protestáns templom kivilágításával, melyet az egyesület már régóta szorgalmazott. Ezt megelőzően a Szent István Kápolna kivilágításához is hozzájárult az egyesület. (24)
A következő év január 28-án ült össze az új közgyűlés. A helyi társadalom és az egyesület apátiáját mutatja, hogy a Delta étteremben tartott tanácskozáson mindössze huszonnégyen vettek részt.
A gyűlésen Francsics Zoltán polgármester is részt vett, aki támogatta azt a tervet, mely a Vadászsöröző helyén, a Sportcsarnokkal szemben egy mediterrán növényekkel kialakított hangulatos környezetben egy szoborparkkal összekötve új látványossága lehetne a városnak. Valamint támogatta a jövőben egy, az egyesület által is szorgalmazott művésztelep, létesítését. Az egyesület megerősítette elnöki tisztében Csutorás Lászlót, alelnöknek Papp Ferencet választotta, Dr. Szűcs Imre titkár és Bosnyák Tibor az egyesület titkárhelyettese lettek, a pénzügyi feladatokat Óh Ferencnére bízták továbbra is, az ellenőrző bizottság elnöke Sólyom Lászlóné lett. A felszólalások között elhangzottak azok a tervek, melyek a hősi emlékmű kivilágítását, a vendégfogó nepperek kiszorítását, a Helyismereti Szemle periodikus kiadását szorgalmazták. (26)
A közgyűjtemény halászati, szőlőművelő, borászati, szántóvető vagy mezőgazdasági, illetve az állattenyésztéssel kapcsolatos régi tárgyakat és egyéb művészeti, irodalmi anyagokat tartalmazza. Ezen az ülésen az egyesület elnöke elmondta, hogy a kis létszámú aktív mag mellett a társaság létszáma kétszázkilencven és háromszáztíz fő között ingadozik. A már ismert eredmények mellett megemlítette, hogy az egyesület fennállása óta különösen a palánkvár újjáépítésével kapcsolatban tizenkét pályázatot nyújtott be, mintegy hatot sikeresen, s így összesen egymillió ötszázötvenezer forintot nyertek el pályázati támogatásként.
Így lassan lehetővé válik a palánkvár délkeleti és délnyugati sarkának rendbetétele és még ezen az ülésen kijelentette, hogy a római katolikus templom és a harangláb díszkivilágítását is meg kell oldani. Fonyód értékeiről, a szervezet eredményeiről ez évtől az Értékmentő című folyóiratban rendszeresen jelennek meg publikációk. (25)