Az újraindulás
A Fonyódi Városvédő- és szépítő Egyesület története tíz éve kezdődött, pontosan 1988. június 18-án a DELTA Étteremben tartott alakuló ülésen.
A hatvanöt taggal indult tanácskozáson Várhegyi István megnyitó szavaival hangsúlyozta, hogy a település még nem város, de a városi cím várományosa. Utalt a település üdülő jellegére, az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok sajátos számarányára, érintette azt a problémát, mely később az alapszabály vitája során is felvetődött, hogy a kettősségnek a szervezet és a vezetőség összetételében optimális mértékben kell érvényesülnie. (4)
Dr. László Győző ismertette és megvitatásra bocsátotta az alapszabály tervezetét. Ebben kiemelte a település virágosítását, szépítését, idegenforgalmi szerepének további növelését, kiadványok, képeslap szerkesztését és terjesztését, külföldi kapcsolatok kiépítését. Külön érintette a külföldi állampolgárok és a fonyódi születésű írók, művészek esetleges tagságát is. Majd a közgyűlések határozatképességének személyi feltételeit vezette fel, szavazati jogról és a tagdíjról szólt.
A vita során a hozzászólók tizenegy tagú vezetőséget javasoltak, valamint két variációt állandó és üdülőtulajdonosok arányára, a kétharmados-egyharmados, illetve az ötven-hetven százalékos variációt. A javaslatok között elhangzott a Fonyód Barátainak Köre elnevezés is, de végül a Fonyód Védő és Szépítő elnevezés győzött. Hozzáfűzték, hogy mindemellett az egyesület felvállalja Balatonfenyves, Fonyódliget és Ordacsehi gondjait is. Az alakuló gyűlés Csutorás Lászlót elnöknek, az üdülőtulajdonosok köréből pedig Dr. Őrsi Károlyt választották. Ezen kívül Pap Ferenc alelnök és Simon Ottóné az egyesület titkára lett. A jogászi teendőket Dr. Barabás Ferenc vállalta, az egyesület pénzügyi teendőit Módos Géza intézte. Az ellenőrző bizottság tagjai közé Takács Jánost és Dr. Berdár Lászlót delegálták. (4)
Az alakuló ülést követően az első konkrét, még mind máig megoldatlan kérdésként vetődött fel a Balatoni Halgazdaság által működtetett kacsatelep kérdése. Egy száztizenhárom aláírást tartalmazó ívet mellékelve a fonyódligeti üdülőtulajdonosok levelet küldtek az egyesületnek, melyben környezetvédelmi, higiéniai és az idegenforgalmat rontó okokat vetettek fel. Az egyesület felvette a kapcsolatot a Balatoni Halgazdasággal, mely csak ígéretet tett, de lépéseket nem az áldatlan állapotok megszűntetésére. Az akkor még alakuló félben levő bejegyzésekkel, feljegyzésekkel küszködő egyesület nem tudott hatékony lépéseket tenni. (5)
Augusztus 1-én Módos Géza lemondott a pénzügyi feladatok ellátásáról. Még az év szeptember 23-án a Hazafias Népfront tanácskozó termében összehívott ülésen Csutorás László elnök már markánsabb és egy legitim szervezet nevében tudta beszámolóját megtartani. Módos Géza helyett Kovács Péter lett a pénzügyi vezető. Elmondta, hogy az Országos Szövetségbe kétszázhúsz fővel jegyezték be az egyesületet, ismertette azt a társadalmi vitát, mely az akkor létesített fonyódi nudista stranddal kapcsolatban vetődött fel s közölte, hogy valójában ő sem támogatja ezt a tervet. (4)
Egy, a Tiszta Fonyódért indítandó versenyről szólt, melynek legfontosabb célja a településközpont kulturáltabbá tétele, fásítása lenne, különös tekintettel az Ady Endre utca, a vasútállomás és a Delta környéke. Feladatként jelölte ki a ledöntött hősi emlékmű alakjának felkutatását és helyreállítását. Majd a következő nyárra felállítandó zenepagodáról szólt. Érintette, egy a Várhegyre fából építendő kilátó tervét is, Dr. Barabás Ferenc mindezekhez hozzáfűzte egy a település centrumában, a Hunyadi utcában kialakítandó sétáló utca lehetőségét is.
Fábián György a balatonfenyvesi állomás környéki áldatlan állapotokat, az ottani lakókocsis üdültetést bírálta. Valamint felvetette a fenyvesi közterületek elhanyagoltságát, a rendszeres fűnyírást és azok szervezettebb gondozását szorgalmazta. (4)
Mint látható, pár hónap alatt az egyesület már konkrét és közvetlen célokat tűzött ki maga elé, melyeknek megvalósításához az akkori Nagyközségi Közös Tanácshoz fordult támogatásért. Az úgynevezett fonyódligeti "kacsacsata" közben a felek érdektelensége miatt eldőlni látszott, mert a Halgazdaság elismerte a megszűntetés jogosságát, de konkrét lépéseket nem tett. Az első sikertelen lépés azonban nem szegte a városvédők kedvét, melyet 1988. november 16-án tartandó Végrehajtó Bizottság ülésre küldött programtervezet is bizonyít. (6)
Csutorás László, az egyesület elnöke az általános célok mellett olyan feladatokat jelölt ki, mint a Valkó-kilátó és emlékmű helyreállításának befejezése, a bélatelepi Magaspart sétány kialakítása, annak költői idézetekkel, tájékoztatókkal, útbaigazító táblákkal történő díszítése, Bélatelep védett területté nyilvánítása, a Tungsram Üdülő a Sirály Szállóig, a Fácános földvárnak helyreállítása, a vár falainak legalább fél méter magasságig való felemelése, a temetők rendbetétele és parkosítása.
Ennek az évnek az őszén egyébként végképp zátonyra futott a fonyódi nudista strand ügye, melynek elhelyezését eredetileg a Községi Strandtól a Keleti Bozótcsatornáig húzódó partsáv valamelyik szakaszán képzelték el, de az érintettek, az állomásfőnök, a gimnázium igazgatója, az MSZMP párttitkára egész a katolikus papig mind ellenezték morális és esztétikai okokra hivatkozva.
1988. október 31-én a fonyódi egyesületből kiválva megalakult a balatonfenyvesi Szépítő Egyesület. A fonyódi egyesület mindvégig szűkös anyagi keretek között funkcionált és funkcionál. (2) Bevételi forrásai a tagság által fizetett tagdíjra, jogi és magánszemélyek felajánlásaira, a település közigazgatásának támogatására, illetve pályázatok elnyerésére korlátozódik. Csutorás László elnök felvetette egy, a Zeneiskola által nyújtott szolgáltatást, melyet a Zeneiskola diákjai nyújtanának, egy, a várhegyi kilátóban nyári estéken elhangzó szilenciummal. Ekkor vetődött fel egyre égetőbb igénnyel egy, a fonyódi közgyűjteményeket tároló és bemutató épület kialakítása, melynek belső berendezését s állagmegóvását az egyesület vállalta volna magára. Ezt mind idegenforgalmi, mind helyi kultúrtörténeti, mind értékmentői szempontból fontos lett volna, de mind a mai napig nem valósult meg.
A következő év március 27-én a fonyódi Művelődési Ház nagytermében tartották meg a közgyűlést. Az egyesületnek ekkor már kétszázötven tagja volt és egyszázháromezer forinttal rendelkezett. Csutorás László, egy a város által alkalmazott főkertészi státusz szükségességét vetette fel. Tízezer forint támogatást kért a tanácstól a várossá avatás teendőire. Az ülésen elhatározták egy tavaszi fásítási program megindítását és a Delta étterem körüli üvegvisszaváltó bódé és már oda nem illő építmények lebontását.
1989. március 15-én Fonyód megkapta a városi rangot. Ez év nyarára már elkészültek a Sándor-telepi és a fonyódligeti strandok, az óriáscsúzdák, melyeknek elkészítéséhez az egyesület is nagy mértékben is hozzájárult. (7) Csutorás László egyre energikusabban szorgalmazta a magánterületek, a parkerdők, sportterületek, partszakaszok higiéniai és idegenforgalmi szempontokból fontos tisztítását, karbantartását, mely egy főkertész segítségével társadalmi összefogással és társadalmi munkában valósulhat meg. Július 23-án a közgyűlést a fonyódi gimnázium aulájában rendezték meg, az egyesület létszáma elérte ekkorra már a háromszázegy főt. Az elnökség beszámolt a Kossuth erdőben elkészült fahidak építéséről, mely munkálatokhoz a somogyvári Erdészet is nagy mértékben hozzájárult. A bélatelepi sétány kialakítása s a nagy fák legallyazása is megtörtént. A beszámoló tájékoztatott a múlt év októberében megalakult balatonfenyvesi testület munkájáról, mely még több szállal kapcsolódott a fonyódihoz és melynek vezetője Dr. Árkosy Zsolt lett. (4)
Itt hangzott el, hogy a Magyar Bálint általános iskola létrehozta az Ifjú Városvédők és Szépítők körét. Szervezetük mottója "ne veszítsünk el semmit a múltból". A fiatalok felajánlásukban vállalták a temetők, a Fonyódért kiemelkedően sokat tett személyek sírjainak gondozását, így többek között Dr. Szalai Elemér, Fonyód első körorvosának, Dr. Bacsák György akadémikus csillagász régésznek és Dr. Szaplonczay Manó megyei tisztifőorvosnak, Bélatelep alapítójának. Az őszi szemétgyűjtési program keretében háromszáz zsák hulladékot gyűjtöttek össze a tanulók. Egyébként ettől az évtől vált rendszeressé Fonyódon az általános iskola és a középiskolák által szervezett tavaszi és őszi szemétgyűjtési nap, közben két évig szünetelt a szülők elutasító magatartása miatt.
Az általános passzivitás azonban már ekkor érezhetővé vált. Fonyódon mintegy kétszáz vállalati üdülő, valamint üzem működik, de ezek közül csak a TUNGSRAM Rt. és a Településtisztasági és Kertészeti Vállalat jelentette be belépési szándékát. Ezen a közgyűlésen már nagyobb léptékű tervek vetődik fel, így a második világháborús emlékmű felállítása, a Fácánosban az alsóvár helyreállítása, egy szökőkút építése a kollégium előtti térre, valamint egy dísztér kialakítása a Delta parkolójában. Az egyesület elhatározta, hogy videófelvételeket készíttet a településen előforduló negatív jelenségekről és elhanyagolt területekről. Bevételük elérte már a kétszáz hatvanezer forintot. (8)
Az ülésen alapszabály kiegészítésére is történtek javaslatok, melyek a szervezeti felépítés egyszerűsítése mellett felvetették, hogy évente legalább egy közgyűlést kell tartani és a határozatképességhez legalább a tagok felének jelen kell lennie. Öt területi csoportot alakítottak ki, Bélatelep, Balatonfenyves, Fonyód, Fonyódliget és Ordacsehi elnevezéssel. Dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész egy, a Somogyországban megjelent cikke alapján a vitorláját bontogató egyesület eredményeiről, szélmalomharcáról írt. Megemlítette azokat az erőfeszítéseket, melyek a gimnáziummal szemben lévő szeméttelepek, illegális lerakóhelyek megszűntetésére irányultak, valamint az ÁFÉSZ kezelésében lévő üzletek rendezetlen körülményeiről is írt. Felhozta, hogy kétezer darab fát vágtak ki a vasút villamosításakor s felteszi a kérdést, ki ültet helyettük majd újat. "Nincs pénz, de van jóakarat" - jegyzi meg a cikk írója, mert vannak olyan lokálpatrióták, kik nyolcszáz fényképet készítettek Fonyódról az eredeti állapotok helyreállítása érdekében és szervezik a faültetési akciókat és már mozgósítanak a Palánkvár újjáépítésére. (9)
Ez év decemberében Csutorás László a fentieket igazolva több levéllel fordult a kaposvári Erdőfelügyelőséghez, melyben platán, nyírfa, fehérnyárfa csemetéket, valamint fagyallt kér a fonyódi fásítási program megvalósításához. (8)
A következő év februárjában megtartandó VB ülésen beszámolójában az egyesület elnöke a szervezet törekvései között a városszeretetre nevelést, a város védelmére, szépítésére irányuló társadalmi aktivitás növelését, a városhoz való kötődést jelölte ki fő célul, ami nagyon is fontos feladat egy heterogén összetételű és szétszórt településen.
Olyan eredményeket sorolt fel a már említettek mellett, mint a fácánosi alsóvár felújítási munkáinak tervezési és előkészítési szakasza, mely Dr. Őri Károly, a Műemlékfelügyelet főmérnöke és Dr. Szabó Tünde megyei főépítész bevonásával folyik. Megemlítette az első és második világháborús négy ősi emlékmű felállításának tervét is és szólt arról, hogy Bereczky Lóránttal, a Nemzeti Galéria főigazgatójával felvette a kapcsolatot és kutatómunkát folytat a felállítandó obeliszkhez. (10)
A levelezéshez, a nyomtatványok előkészítéséhez az ordacsehi Balaton Termelőszövetkezet nyújtott segítséget. Határozottan fellépett beszámolójában a tervezett butikok felállítása ellen. Ekkor vetődött fel egy, a kikötő területén építendő zenepagoda felállításának gondolata is. Az eddigi eredményeiket, mint mondta, a Nagyközségi Közös Tanácstól kapott segítség tette lehetővé.
Az 1990. június 23-án tartott közgyűlésen már négyszázharminc fős tagságról számolhatott be az egyesület elnöke. Elmondta, hogy július 1-re valószínűleg elkészül a zenepagoda s a téren levő díszkút áthelyezése már megtörtént. (11) A BIB százezer forintos költséggel járult hozzá a kivitelezéshez, melyhez Schmidt Zoltán, Lombár Gábor építészmérnökök a szakmai segítségüket is megadták. A hősi emlékmű tervét Benedek György, a polgári áldozatok emlékművét Tóth József faragóművész készítette el. Az utóbbi építményhez szükséges tölgyfát Magyarhoni István építési osztályvezető ingyen biztosította. A Valkó-kilátó márvány padjainak, kővázainak helyreállításához a BIB szintén százezer forint támogatást adott és kőpadokkal pótolták a kárt. A munkálatokat Bonyhádi István műköves mester készítette el. Még megemlítette a kétszázezer forintos tanácsi támogatást is Csutorás László ezen az ülésen. (11)
Értékmentés
Mint látható, az egyesület az első évben, majd később is nagyívű tervek helyett vagy azok mellett a kis lépések taktikáját választotta és ezzel a taktikával már az első évben is számos eredményt tudhatott maga mögött. 1990. május 21-től Kovács Péter elfoglaltsága miatt lemondott. Haydu Olivérné lett az egyesület új gazdasági felelőse. Ez év őszén a kaposvári Erdőfelügyelet tizenöt ezer forint értékben nyújtott támogatást az egyesületnek Fonyód fásításához és száz darab vörösfenyő telepítésére kerülhetett sor. Fábián György, aki eddig aktív munkát végzett az egyesületben, 1990 nyarán lemondott vezetőségi tagságáról.
A rendszerváltás éve volt ez, amikor is a belső politikai csatározásokból és átszerveződésből a Városvédő és Szépítő egyesület sem maradhatott ki. Horváth Gábor személyében polgármestert választott magának a város, Csutorás László az alpolgármesteri címet nyerte el és az egyesület által delegált képviselők mind bekerültek a képviselőtestületbe, szám szerint nyolcan. Ez egyben politikai, személyi felelősséget jelentett, másrészt egy olyan lehetőséget is biztosított az egyesület számára, hogy önkormányzati szinten is nagyobb súlyt kaphatnak elképzeléseik.
Ez az év választóvíz volt az egyesület életében, mely belterjességéből nyíltabb közéleti szintre lépett ki. Az eredetileg a Hazafias Népfront által indított mozgalom országosan is átszerveződött, e felpezsdülés azonban nem járt együtt az anyagi források bővülése, sőt inkább a beszűkülés tapasztalható ezen a téren. E dilemmára utalt Ráday Mihály 1990. december 22-én a Magyar Nemzetben megjelent cikke, melyben arról ír, hogy a fonyódihoz hasonló kétszáz országos szervezet az idegenforgalom és a falusi turizmus érdekében a jövőben a központi elosztás és irányítás helyett inkább önkormányzati és egyéb helyi s anyagi forrásokra kell, hogy támaszkodjon. (12)
Ez konkrétan már 1991 februárjában a kaposvári Erdőfelügyelőség által írt levélből is érezhető, melyben azt olvashatjuk, hogy a fonyódi három parkerdő (síposhegy, Várhegy, Kossuth erdő) további építészeti és fásítási programját az erdőfelügyelőség nem vállalja, csak helyi forrásokra támaszkodhat a továbbiakban az egyesület. (5) Tehát a szervezeti és anyagi súlypont változások konkrétan is kitapinthatóvá váltak. Ez év tavaszán kirándulások szervezésének sorozatát kezdték el Ausztriába az ottani város rendezése és virágosítási program bemutatásáért.
1991 augusztusában Simon Ottóné lemondott az egyesület titkári tisztségéről, melyet eddig rendkívül lelkiismeretesen látott el és helyébe Dr. Szűcs Imre lépett, aki nyugdíjba vonulása után több időt tudott szentelni szabadidejéből e munkának, mint azt eddig mint csak tag tette. A Dr. Róth Nándorral, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnökével folytatott levelezés kapcsán az egyesület bemutatta eddigi eredményeit. (13)
Ez évben a város hagyományainak sajátos propagálási módjaként a város címerével díszített pólók is szolgáltak, melyeket az egyesület csináltatott.