A fonyódi fürdőegyesületek története

A fonyódi fürdőegyesületek létrejöttének időpontjai: Bélatelepi Fürdőegyesület: 1894. július 24. Sándor-telepi Fürdőegyesület: 1913. Alsóbélatelep Fürdőegyesülete: (kertváros): 1929. március 28. Fonyódligeti Fürdőegyesület: 1932. Fonyódi Községi Fürdőegyesület: 1932. (2)

Fonyód a századfordulón, a vasútvonalak kiépülése után kezdte élni mint fürdőtelepülés az életét, de a hosszan elhúzódó parlmenti település már a kezdettől fogva a heterogenitás, szétszórtság jeleit mutatta. Talán ez is volt a fő oka annak, hogy a mint egy fél évszázad alatt az első világháború előtt létrejött egyesületek, az alsóbéletelepi, a Fonyód községi, a Sándor-telepi és a fonyódligeti egymás mellett, egymást kiegészítve, de mégis külön szerveződtek és dolgoztak.

Fonyód legnagyobb része gróf Zichy Béla lengyeltóti földbirtokos tulajdonában volt ekkor. A fonyódi Községi Fürdőegyesület 1906. augusztus 26-án alakult meg, melynek elnöke Berzsenyi Sándor tisztiorvos, alelnöke Szalay Ödön lett. Titkárnak Gara Józsefet, pénztárosnak Rosenberg Simon szállodatulajdonost, jegyzőnek Török Pál tanítót, telep felügyelőnek Tóth Ferencet választották meg. (3)

A helyi civil társadalom gyengesége miatt mint látjuk, kaposvári, fővárosi értelmiségi és államigazgatási egzisztenciák kapcsolódnak be. Ekkortájt kezdenek épülni Fonyód szállodái, mint például a Rosenberg féle Szarvas Szálló, a Hullám Szálló, a Vasút Szálló és a Drexler Szálló. Az egyesület 1913-ban a Balatoni Szövetséggel együttműködve madárvédelmi ültetvényt létesít, melyhez gróf Zichy Béla négyszer háromszáznyolcvan négyszögöl területet adományozott.

1913-ban alakult meg a Sándor telepi Fürdőegyesület, melynek első elnöke Dr. Masznyik Endre, a Teológiai Akadémia igazgatója. Ő már ekkor kabinokat akart létesíteni a partok mentén, de a Földművelési Minisztérium elutasítja ezt a tervet. Az elnök gyűjteményéből egy kiskönyvtárat is adományozott a fonyódiaknak, melynek kezelését Török Pál tanítóra bízták. Az elnök a fürdővendégek által befizetett díjakból, vagy annak egy részéből szerette volna a partszakaszt rendbe tenni, de terve meghiúsult a közömbösség miatt. 1925-ben Vitéz Técsői Móricz Kálmán, egykori császári és királyi kamarás lett a Fürdőegyesület igazgatója. Hitelt kért a kikötő fenntartásához, de ezt elutasította a Kikötői Felügyelőség. Őt követően Barkóczy Béla lett az új egyesületi elnök.

1929-ben már az egyesületstrandot akart létesíteni és partvédőmű tervezéséhez fogott hozzá, mely nagyon költséges kivitelezéssel párosult volna. Az egyesület lehetővé akarta tenni, hogy az üdülővendégek fürdőruhában is kimehessenek a kikötőbe és a mólóra, mert ez eddig meg volt tiltva. Padokat akartak létesíteni a móló mentén. 1932-ben a kikötőben egy büfét állítottak fel, melynek kezelését s üzemeltetését Zsoldos Péter kikötőőrre bízták.

A Kikötő Felügyelőséggel több területhasználati egyezséget kötöttek, a dinamikusabb fejlesztés érdekében. A fürdőévadok a Fürdőegyesület számára sem voltak kifizetődőek, ezért egyezségek születtek arról, hogyan kellene a Balaton őszi turistaforgalmát is megnövelni. Így szorgalmazták beteg, lábadozó gyerekek szünidő utáni itt tartózkodását, a villabérleti díjak negyven-ötven százalékkal történő csökkenését, és a kedvezményes étkeztetést. Így például a tó környékén termelt csemegeszőlőből ingyenes szőlőkúrát biztosítottak az idelátogatóknak. Az időközben létrejött fonyódligeti egyesület az akkori parcellázó részvénytársasággal nagy mértékben hozzájárult a fonyódligeti vasútállomás megépítéséhez 1934-ben.

Fonyód Üszöktelep néven 1943 decemberétől nagy uradalmi birtokok kerültek át a község kezére egy megállapodás alapján, melyet az a fonyódligeti Fürdőegyesület szabad rendelkezésére bocsátott.

A sándortelepi Fürdőegyesület 1935-ben kivilágíttatta a mólót és akciót indított négy esztétikailag oda nem illő és a MÁV által építési engedély nélkül épített ház lebontására.

1935-ben megkezdődött egy védőgát építése, melyhez a sándortelepi Fürdőegyesület huszonhétezer pengővel, a kormányzat pedig huszonötezer pengővel járult hozzá. Az egyesület szamára nagy nehézséget okozott az összeg előteremtése. A munkálatok 1943. december 24-én fejeződtek be.

A nyári szezonnak nagy társadalmi eseményei voltak a fürdőegyesületek által szervezett Anna bálok. Minden egyesület számára nagy esemény volt 1944-ben Bélatelep félszázados fennállásának megünneplése. Fonyód fejlődésének egyik fő mozgatórugója volt a Bélatelepi Fürdőegyesület. (2) Dr. Szaplonczay Manó tisztifőorvosnak, Bélatelep alapítójának, aki felfedezője és népszerűsítője volt Fonyód klimatikus és esztétikai értékeinek, már tíz évvel korábban, 1934. augusztus 15-én emléktáblát avattak. Még a háború előtt postumus díszpolgárrá avatta a település. (2)

A fürdőegyesületek legfőbb szerve a közgyűlés volt, melyen a társaság egyharmadának kellett részt vennie a határozatképesség érdekében. Az egyesületek élén hat tagból álló intézőbizottságok álltak, valamint egy tizenkét tagból álló választmány.

Az egyesületek tisztikara elnökből, alelnökből, titkárból, jegyzőből, pénztárosból, gondnokból és ellenőrökből tevődött össze. A pénzügyek ellenőrzését három tagból álló számvizsgáló bizottságok végezték, melyet évenként újraválasztottak. A felügyeleteknek kellett kapcsolatot tartaniuk a községi előljáróságokkal, az egyesületek, a magán- és közérdekek összehangolása végett. 1939-ben a négy egyesületnek összesen négyszázharminchét tagja volt. A bélatelepi egyesület jelentős tevékenységet fejtett ki, szép parkjai, sétányai gondozásában és a vízmű üzemeltetése érdekében. (3)

A Községi Egyesület a fásítás terén ért el nagy eredményeket. A sándor telepi egyesület örökbérletbe vette át a partfürdőt, melyen ötszáz méter hosszú sétányt épített ki. Érdemei közé tartozik még a fásítás, virágosítás, az ivóvíz és közvilágítás ügyében tett fáradozása és a moziüzem létesítése, mely Dióshegyi Ernő magánkezdeményezését támogatta.

A fonyódligeti egyesület jelentős munkát végzett a partvédőmű kiépítésében, egy artézi kút fúrásában és a teniszpályák létesítésében. Az egyesületek tagságának csaknem ötven százaléka értelmiségi, főleg villatulajdonos volt, a háború utolsó éveiben a belföldi vendégek száma megcsappant, külföldi pedig szinte egy sem volt. (3) Az egyesületek szerepe az években jórészt formálissá vált.

A háború utáni években a fürdőkultúra szétesésével párhuzamosan a fürdőegyesületek is felbomlottak 1948-ban. Majd csak 1948-49-re kezd újra éledezni a balatoni és a fonyódi turizmus, 1988-ig fürdőegyesület nem működik Fonyódon.

Előző - Tartalom - Következő