MOTTÓ:
"Jövőnk sikerének záloga a város múltjának megismerése, a jelen építése és a jövőbe vetett hit."
Sárvulkánok tövében
A geológusok egymillió évre vezetik vissza a fonyódi hegyek keletkezését, melynek mintegy négy négyzetkilométeren, tizenöt-tizenhat homokkal, lösszel borított bazalt kupból állnak. Közülük kettő emelkedik ki, a legmagasabb és a kettős kup adja meg a táj jellegzetességét.
A régészek kő- és rézkori leleteket is találtak itt, aztán a rómaiak jelenlétére utalnak az ásatások. Majd kelták, gepidák, longobardok, harcos avarok jelenlétét bizonyítják az előkerült cölöpépítmények. Az Árpád-korban László király 1082-ben kelt latin nyelvű összeíró levele utalt először Funodli néven a településre. (1)
Az akkor még szigetként fekvő Fonyód a török időkben töltött be jelentős szerepet a végvári harcokban. E harcok során a lerombolt vár és az elnéptelenedett település helyén csak a IX. század elején jelenik meg újra az ember, amikoris a tóti Lengyel család birtoka lett Fonyód. 1828-ban még csak 28-an laktak itt, majd telepítésekkel fejlett szőlőkultúrát alakítottak ki. Csak a század végén, Dr. Szaplonczay Manó révén indult meg a település, különösen Bélatelep fejlődése, aki felfedezte és népszerűsítette az Európában is ritka szép panorámát, Fonyód sajátos klímáját és a táj hangulatát.
1890-ben már ötszáznyolcvannyolcan, 1910-ben ezeregyszázan, 1945-ben pedig kétezer háromszázan laktak itt. 1894-ben épült az első villasor, de a vasúti csomópont kiépítésével nagy lendületet kapott Fonyód fejlődése, 1928-ban megkapta a nagyközségi rangot és a jegyzőséget. 1950-ben járási székhely lett Fonyód, és különösen a sándortelepi falurész indult fejlődésnek. 1975-ben visszasüllyedt a nagyközségi rangra, de 1989-ben újra városi címet kapott.
Geológiai, meteorológiai és történelmi változások, viharok tanúi voltak a fonyódi tanuhegyek, fellendülések, megtorpanások, pusztulások és újrafejlődések, közigazgatási átszervezések tanúi voltak az itt élők a századok során. Az őslakosok, az idelátogató vendégek, itt nyaraló villatulajdonosok s különösen 1960 után a környék falvaiból nagy számban betelepedők rányomták jelenlétükkel arculatukat a település színvonalára, értéket termelve és azt rombolva.
A ma főleg idegenforgalomból élő Fonyód történetéből egy kis szeletet érintek csak munkámban, mely a tíz éve létrejött Városvédő- és szépítő Egyesület történetét és erőfeszítéseit tekinti át. A szervezet tevékenysége szervesen összefonódik a város utolsó évtizedének fejlődésével és sorsának alakulásával. A teljesség igénye nélkül dolgozatomban az egyesület erőfeszítéseit igyekszem bemutatni, mely különösen a múlt századból, de az azt megelőző időkből is megmenthető értékek feltárására koncentrált a település rangjának, hagyományainak kutatása érdekében.