A Fonyód Városvédő és Szépítő
Egyesület
eddig végzett tevékenységének bemutatása
Fonyód a Balaton déli partján két gyönyörű dombra települt, 1989-ben lett város, de jellegét tekintve döntően kisváros maradt. A Balaton mellett nem kisebb csábító erővel rendelkezik a település, mint a két domb hűvös erdeivel, andalító sétányaival és mesebeli villáival. A látvány határtalan nyugalmat és harmóniát sugároz, ötvözve ezt szinte gyógyító tisztaságú klímájával. Fekvését, de építészetileg kialakult profilját is nézve Fonyód egy vonzó, esztétikus városka. Funkcióját tekintve egyértelműen az idegenforgalmi tényezők dominálnak.
A Fonyód Városvédő és Szépítő Egyesület 1988. június 18-án alakult meg. Eddig végzett tevékenységünket az alábbiakban szeretnénk bemutatni.
Rendszeressé vált Fonyódon az Egyesület által szervezett tavaszi és őszi szemétgyűjtési nap.
A hősi emlékművet Benedek György készítette el, 1992. október 23-án avattuk fel a Kossuth erdőben.
A polgári áldozatok emlékműve a Sipos-hegy bejáratánál a Protestáns templom előtt Tóth József faragóművész munkája.
A Valkó-kilátó márvány padjainak, kővázainak helyreállításakor kőpadokkal pótoltuk illetve a város címerét márványba véste Benedek György.
Fonyódon száz darab vörösfenyő telepítésére kerülhetett sor.
1991. augusztus 20-án került átadásra a zenepagoda, 1993 végére készült el a harangjátéka.
A tíz éves múltra visszatekintő Fonyódi Helikon költészeti találkozó Dr. Takáts Gyula és Fodor András költők részvételével a gimnázium falára emléktáblát helyeztek el, amelyet szintén az egyesület kezdeményezett.
1993-ban állítottunk fel egy kopjafát az általános iskola előtt 1848-49 hőseinek emlékére, Garay Imre helyi faragóművész munkája.
1995. novemberétől újabb színfolttal gazdagodott Fonyód, a protestáns templom kivilágításával, melyet az egyesület már régóta szorgalmazott. Ezt megelőzően a Szent István Kápolna kivilágításához is hozzájárult az egyesület.
A József utca és a Szabó Lőrinc utca által határolt részen egy millecentenáriumi emlékpark építése vetődött fel az egyesület részéről. Itt került sor a mediterrán park kialakítására is. Fonyód testvérvárosainak címerei és zászlai is elhelyezésre kerültek, ezért Testvérvárosi parknak hívják.
1997. július 26-án került sor az első helyi Anna-bált felújító fonyódi Anna-bál megtartására, melynek gyökerei a múlt század végére nyúlnak vissza. A Mátyás Király Gimnáziumban tartott rendezvényt éjféli tűzijátékkal, bál szépe választással kötöttük egybe. Azóta minden évben megtartjuk az immár hagyománnyá vált fonyódi Anna-bált.
A Dísztér elkészült a Delta parkolóban, melynek tervét az egyesület vetette fel.
A palánkvár története a XI. századra nyúlik vissza, de kulcsfontosságú szerepet a török elleni harcok ideje alatt játszott, amikor a végvári rendszer vonalában a török területbe beékelődve három évtizeden át tartotta magát. 1541 és 1550 között folytak erődítési munkák. Palonai Magyar Bálint várkapitány vezetésével évtizedeken át ellent tudott állni az ostromoknak és csak a várkapitány halála után, 1575. augusztus 3-án esett el a vár. A török lerombolta a palánkvárat, de a megmaradt leírások és a külső és belső várfalak romjai alapján a rekonstrukció lehetséges. 1992 tavaszán megkezdődhettek a palánkvár felújítási munkálatai. Az első fázisban a külső és belső palánkok, csapóhidak, rondellák, míg a második lépcsőben a várkápolna került feltárásra és felújításra a tervpályázat szerint. Az így rekonstruálásra kerülő történelmi emlékmű várjátékok, szabadtéri előadások, irodalmi műsorok megrendezéséhez nyújt lehetőséget. Elkészült a várárok, rondella, az észak-keleti saroktorony, a leendő várjátékok helye, játszó- és pihenőtér és egy márvány emléktábla, melyre az 1575-ben elesett hősök neve lett felvésve. Augusztus 20-án ünnepélyes és katonai pompa keretei között a leipheimi vendégküldöttség jelenlétében ünnepi felvonulással tarkítva történt meg a vár és az emléktábla felavatása.
1995. augusztus 3-án, az erődvár elestének négyszázadik évfordulója alkalmából emlékműsort rendezett az egyesület, melyet várjátékokkal, lovagi tornákkal, íjászbemutatóval tarkítottak a sümegi vár kaszkadőreinek előadásában.
2000-ben jelent meg részben az egyesület kiadásában, annak elnökének, Csutorás Lászlónak és későbbi vezetőségi tagjának, Varga Istvánnak az összeállításában "A fonyódi öreg fűzfák..." című könyv, amelyben régi fonyódi cikkek, írások, versek, dalok szerepelnek.
Ugyanekkor állítottunk kővánkosokat Fonyód-Bélatelep alapítójának, Szaplonczay Manó születésének 145., halálának 85. évfordulóján, valamint Bélatelep névadójának, gróf Zichy Béla születésének 150. évfordulóján.
Ugyancsak
a bélatelepi sétányon lett felállítva - az egyesület ötlete
alapján - a Millennium tiszteletére az Apostoli
Kettőskereszt 18 méter magasan.
Az Egyesület felvetésére készültek el Fonyód jellegzetes oroszlános padjai és a Valkó kilátóban illetve a Ripka kútnál a virágtartó kelyhek.
2001-ben készítette el egy szegedi fiatalember a fonyódi Palánkvár makettjét, amely az egyesület tulajdonában van.
- A Vasúti Fürdőszálloda (ma a Balaton Kollégium a Vasútállomással szemben) épülete 2002-ben 105 éves, erre az évfordulóra emléktáblát helyeztünk el a falán.
- A fonyódi római katolikus templom építésének 100. évfordulóján emléktáblát avattunk a templom falán és megszerveztük az ünnepi programokat.
- 2002. szeptemberében megjelent az egyesület helytörténeti folyóiratának első száma, a Fonyód-fürdőtelep
- 2003. augusztus 19-én felavattuk a város központjában az Országzászlót.
| Aktuális | Az Egyesület története | Tagok | Tevékenység | Terveink |
| Helytörténet -
dokumentumok |
Kezdőlap
H-8640 Fonyód,
Szent László u. 7.
Tel./fax: 85-361-755. ; e-mail:
civil3711@mail.datanet.hu
Adószám: 19199256-1-14. - Számlaszám: OTP Fonyód 11743095-28960003.
Az oldalakat szerkeszti:
Varga
István ; Tel./fax.: 85-560-033.