Ripka Ferenc életrajzai az Országgyűlési Almanach köteteiben
-- Magyar Országgyűlési Almanach,
1931-1936
Ripka Ferenc dr.
Budapest székesfőváros főpolgármestere. 1871-ben született
Isaszegen. A középiskolát a budai II.ker. főreáliskolában,
főiskolai tanulmányait pedig részben Budapesten, részben
Kolozsváron végezte. Államtudományi doktori oklevele van.
Magyar királyi udvari tanácsos, a Ferenc József- rend lovagja,
a vitézségi érem szalagjával díszített koronás érdemkereszt,
a kormányzói ismételt elismerést jelképező koronás ezüstérem,
a „Pro Ecclesia et Pontifice” pápai kereszt és a bolgár
polgári érdemrend tulajdonosa. Fonyód község díszpolgára.
A főváros közéletében már régen vezető szerepet visz. Különösen
népszerű már évtizedek óta a Krisztinavárosban, ahol elnöke
a Krisztinavárosi Róm. Kat. Egyházközségnek, a Budai Társaskörnek,
a 33-as Labdarúgó Klubbnak és elnöke a világhírű Budai Dalárdának,
amely az ő buzgó és szeretetteljes vezetése alatt szerzett
dicsőséget a magyar névnek az egész világon, legutóbb
Londonban, ahol magyar dallal győzte meg angol hallgatóságát
a magyar kultúra magas színvonaláról. Elnöke a Klotild
Szeretetház Egyesületnek és a fonyódi Gróf Zichy Béla-telepnek,
amelyet ő virágoztatott fel nagyszerű fürdőteleppé.
Számos közérdekű intézménynek díszelnöke, tiszteletbeli
és alapító tagja. Közéleti szereplésének kezdete arra az
időre esik, amidőn a magyarországi városok, a németek példáját
követve, nagyarányú mozgalmat indítottak a monopolisztikus
jellegű közüzemek községesítése érdekében. Ripka Ferenc
akkor a Ganz villamossági társaság cégvezető főtitkára
volt, és mint ilyen vett részt a legtöbb magyarországi világító
üzem megszervezésében s gyakorlati tapasztalatait a székesfőváros
törvényhatóságában, mint bizottsági tag értékesítette. E
téren közismertté vált szakavatottsága alapján meghívást
kapott Budapest székesfővárosi tanácsától, mely rábízta a
városi kezelésbe vett gázművek vezérigazgatóhelyettesi,
majd pedig vezérigazgatói állását. Ebben a minőségében építette
a főváros óbudai gázgyárát, amely nemcsak szakszerű
berendezéseivel, hanem népjóléti intézményeivel is a
legnagyobb elismerést biztosította részére. Tevékeny része
volt a székesfővárosi elektromos áramszolgáltatási üzemek
megváltásában is és más fővárosi üzemek fejlesztésében.
Mint buzgó katolikus részt vett egyháza
társadalmi gyűjtés útján ő építette például a fonyódi
katolikus templomot és plébániát. Élénk részt
vett a Szent István Társulat igazgató-választmányában és jórészben
neki köszönhető a Krisztinaváros hitbuzgalmi fellendülése.
Mint politikus mindig nemzeti alapon állott és keresztény
szellemben a társadalmi béke, a felekezeti türelmesség híve
volt. Ezért is vállalta 1925. július 11-én Budapest székesfőváros
főpolgármesterségét, hogy megbékítse az egymással ellenségesen
szembenálló pártokat. 1926-ban ugyan a polgármesterválasztásnál
kisebbségben maradt, pártja, az egységes polgári községi párt
azonban nagyon megerősödött és nemcsak a fővárosi politika,
hanem az országos politika egyik jelentős oszlopává is lett.
Főpolgármestersége alatt a főváros háború utáni súlyos
viszonyok ellenére is becsületes fejlődésnek indult. A főváros
szeretetétől eltelt lelke, erős szociális érzéke mindig
megtalálta a helyes utat a pártok harcai között is. A főváros
lakosságának bizalma és szeretete kíséri működését. Az
új fővárosi törvényben ráruházott nagy hatalommal mindig a
főváros javára élt. Ripka igen érdemes irodalmi munkásságot
fejtett ki; legjelentősebb művei a „Mechwart-album”, „Gödöllő,
a királyi család otthona”, „Erzsébet királyné Gödöllőn”,
„A városi közüzemek és azok szervezete”, „Bécs és
Berlin világítási közüzemei” és „Budapest elektromos
telepe”. Számos előadást is tartott közgazdasági és városgazdasági
kérdésekről és számos közleménye jelent meg ezekről a kérdésekről
különböző lapokban és folyóiratokban. 1927 óta tagja a
felsőháznak.
-- Magyar Országgyűlési Almanach,
1939-1944
Dr. Ripka Ferenc
1871-ben született Isaszegen. Római katolikus, nős,
Budapest nyugalmazott főpolgármestere. Középiskoláit
Budapesten, az egyetem jogi karát részben ugyanitt, részben
Kolozsvárott végezte. Tanulmányútjai során megfordult
Nyugateurópa minden államában és a Balkánon. Főként a világítási
telepeket és az üzemüket ellátó forrásokat tanulmányozta
és mint a Ganz-féle villamossági társaság főtitkára résztvett
a legtöbb magyar világítóüzem megszervezésében. Gyakorlati
tapasztalatait a főváros törvényhatóságában is érvényesítette.
Mint közismert szakembert hívta meg a főváros tanácsa a városi
kezelésbe vett gázművek vezérigazgatóhelyettesi állásába,
később pedig a vezérigazgatói székbe. Nevéhez fűződik az
óbudai gázgyár építése, amely mind szakszerű berendezésével,
mind népjóléti intézményével a legnagyobb elismerést
keltette. Nagy része volt a székesfővárosi elektromos áramszolgáltató
üzem megváltásában, általában a fővárosi üzemek fejlesztésében
is. Mint törvényhatósági bizottsági tag már régóta tekintélyes
szerepet tölt be a főváros közéletében, 1925 júliusában
Budapest székesfőváros főpolgármestere lett, és az új fővárosi
törvényben ráruházott nagy hatalommal mindig a főváros javára
élt. 1926-ban kisebbségben maradt a polgármesterválasztásnál,
pártja, a Községi Polgári Párt azonban megerősödött, és
a fővárosi politika egyik irányítója lett. Budapest
idegenforgalmának emelésében és a Balaton-kultusz fejlesztésében
nagy érdemeket szerzett. Megteremtette a Szent-István hét nagy
vonzóerejű ünnepsorozatát. A katolikus társadalmi
mozgalmaknak is tevékeny részese. 1932-ben vonult nyugalomba. A
Nyomorék Gyermekek Országos Otthonának díszelnöke, a Magyar
Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete vezérlőtanácsának
tagja, a Baross-Szövetség Hazai Iparpártoló Propaganda Nagy
Bizottságának díszelnöke. Érdemei irodalmi munkásságra
tekint vissza. Jelentősebb művei: Mechwart-Album, Gödöllő, a
királyi család otthona; Erzsébet királyné Gödöllőn; A városi
közüzemek és azok szervezete; Bécs és Berlin világítási közüzemei;
Budapest elektromos telepe. Közgazdasági és városgazdasági kérdésekről
sok előadást tartott. Udvari tanácsos, a Ferenc József -rend
lovagja. Tulajdonosa a Magyar Érdemrend középkeresztjének a
csilaggal, és még sok más kitüntetésnek. Fonyód díszpolgára.
A felsőháznak megalakulásától kezdve tagja.
| Aktuális | Az Egyesület története | Tagok | Tevékenység | Terveink |
| Helytörténet -
dokumentumok |
Kezdőlap
H-8640 Fonyód,
Szent László u. 7.
Tel./fax: 85-361-755. ; e-mail:
civil3711@mail.datanet.hu
Adószám: 19199256-1-14. - Számlaszám: OTP Fonyód 11743095-28960003.
Az oldalakat szerkeszti:
Varga
István ; Tel./fax.: 85-560-033.