Az emléktábla avatóbeszédét a Bélatelepi villatulajdonosok leszármazottainak képviseletében elmondta Csejdy László

Tisztelt alpolgármester úr, tisztelt városvédők, kedves egybegyűltek!

Mint Fonyód-Bélatelep régi elkötelezett híve, akinek családja alapítóként generációk óta nyaral itt, kaptam a megtisztelő felkérést, hogy néhány szót szóljak a kiváló Ripka Ferenc emlékére rendezett ünnepségen. Elöljáróban szeretném elmondani: olyannyira ősnyaraló vagyok, hogy, igaz kisgyerekként. de találkoztam is Ripka Ferenccel, sőt úgy tűnik, emlékeim is vannak róla. Ez 43 nyarán történt, én mindössze 3 és fél éves voltam. de ebből az időszakból már néhány egészen tiszta képet őrzök. Közéjük tartozik a szigorúnak mondott. de a gyermekekhez mindig kedves öregúr, aki bottal és fedett fővel sétálgatott a strandon vagy a sétányon. és akinek hangosan köszöntünk: Kezicsókolom Ripka bácsi. Amire komoly arccal elővett egy-egy szem drazsét és a kezünkbe nyomta. Aztán viharos évek jöttek. és amikor legközelebb Fonyódra jöttünk már nem volt Ripka bácsi. Volt viszont egy nagy fa. amit nem tudni. hogy ki s mikor elnevezett Ripka-fának. Ettől kezdve azt köszöntöttük. Hogy szülői ösztönzésre-e vagy sem. azt már nem tudom, mindenesetre vidáman. a saját örömünkre. A vendégeknek, új nyaralóknak is elmondtuk a fa történetét, és ezzel mintegy beavattuk őket a helyi szokásokba. Most pedig, bármily hihetetlenül hangzik. unokáim magyarázzák kis barátaiknak, hogy ez itt a Ripka bácsi fája Hát ilyen a hagyomány ereje! Ugyanis Ripka bácsi fája most is megvan, talán Önök között is vannak többen akik tudják, melyik az. Aki lemegy az itt induló strandlejárón, elkerülhetetlenül találkozik vele. Gyönyörű öreg kanadai nyárfa, amelynek hatalmas gyökerei benyúlnak az útra s egy pillanatnyi lassításra késztetik az arra járót.

Ezzel a kis személyes történettel azért mertem fárasztani Önöket, mert nagyon sok minden következik belőle, amit szeretnék Önökkel megosztani. Ebből, s persze a hiteles forrásokból, kirajzolódik egy olyan személyiség képe. aki nyomot tudott hagyni maga után. Ripka Ferenc kiváló szellemi és emberi tulajdonságait maga az életpálya bizonyítja, amit már itt előttem felvázoltak, és amelynek pozitív mérlegét végül is a történelem vonta meg és Budapest főváros fejlődése igazolta. De a közjóért való tevékenységnek az impozáns, hivatalos. főpolgármesteri vonulata mellett volt egy meghittebb, személyesebb oldala, ez pedig a bélatelepi munkálkodás. Ahol villatulajdonos nyaralóként és egyesületi elnökként szeretetteljes gondoskodással tekintett. mindenre. Úgy képzelem hogy a városvezetési és politikai feladatok nyers realitása után a Balatonpart csodálatos természeti tüneményeivel egyrészt a családi meghitt magánszférát, másrészt a szépséget és költészetet képviselhette. Hadd idézzek itt egy egykori emlékbeszédet, amely hírt ad nekünk a túláradó érzelemről, amit Ripka Ferenc e hely iránt érzett és, úgy tűnik, sokaknak ki is fejezett: " őt is megragadta a csodaszép vidék lelke, és így papja és prófétája lett ennek a helynek. olyan szerelmese aki a földgömb e csodálatos pontjának szépségeitől megittasodva. ennek a szent rajongásnak akart megnyerni mindenkit, akivel csak ezeket helyeket végigjárhatta. És ha régi nyaralókkal találkozott, azokkal minden nap újra és újra képes volt együtt rajongani mindazokért a szépségekért, amiket Isten ezen a tájon elhintett." Talán megmosolyogtató ez a pátosz és ez a más korból való nyelvezet, de valljuk meg, valamit megérint az emberben. Legalábbis azokban, akiknek ugyanez az élménye, hasonló az örömük forrása, valahányszor erre a helyre jönnek. Nekem például hatvan éve.

Azóta töltöm itt a nyarakat. amelyek széppé tették az ifjúkoromat, azután a gyerekeimét, és most az unokáimét. Azóta idézem fel barátságtalan téli napokon a fák lombján átcsillogó Balatont, a szemkápráztató naplementéket, a százados nagy fák zúgását a szélben és sorolhatnám tovább. É őszinte hálát érzek azok iránt, akik ezt létrehozták illetve megóvtak számunkra és az elkövetkező generációk számára. Mindezt mondom egyes szám első személyben, de biztosan tudom. hogy sokunk tapasztalatát közvetítem. Barátokét. kedves ismerősökét, akikkel szinte rokoni kötelékké válta Bélatelepen együtt töltött nyarak élménye. Ezért az ő nevükben is, valamennyi itt nyaraló, a helyet élvező nevében is szeretném leróni tiszteletemet Ripka Ferenc emléke előtt. És újból meghajolni Ripka bácsi fája előtt, de most már nem gondolva szorongva, hogy mi lesz, ha egyszer elkerülhetetlenül kidől, mert ez az emléktábla majd átveheti a szerepét. Vagyis azt, hogy megtartja emlékezetünkben Bélatelep szerelmesének és jótevőjének emlékét.


| Aktuális | Az Egyesület története | Tagok | Tevékenység | Terveink |
| Helytörténet - dokumentumok |
Kezdőlap

H-8640 Fonyód, Szent László u. 7.
Tel./fax: 85-361-755. ; e-mail: civil3711@mail.datanet.hu
Adószám: 19199256-1-14. - Számlaszám: OTP Fonyód 11743095-28960003.

Az oldalakat szerkeszti:
Varga István ; Tel./fax.: 85-560-033.