A Balaton Kollégium épületének története

„A kaposvár-fonyódi vasútépítés befejezésekor a helyiérdekű vasúttársaság elhatározta, hogy a Fonyód-fürdőtelepi vasútállomás környékén - a meginduló építkezésekre való tekintettel is - szállodát építtet. E célból Basch Fülöptől megvette azt a 800 négyszögöles sarok telket, amelyre a ma is álló emeletes, szép, 20 szobás szállodát 1897-ben felépíttette, majd bérletként hasznosította.

Egy 1896. nyarán megjelent híradás tudatja velünk, hogy „míg a fogadó ki nem épül, míg a kellő berendezést meg nem nyeri a telep, addig sok vendégre nem számíthat, mert hiszen még lakás sincs, a hol meghúzhassák magukat. E tekintetben azonban megnyugtató felvilágosítást adott közelebb a lengyeltóti uradalom kormányzója, hogy a fogadó egy év alatt kiépül, működik is a közelben lévő téglagyár egész erővel.”

A cikk megjelenése után két héttel megnyílt a vasútvonal Kaposvár és Fonyód között, és az alábbi beszámolót olvashatjuk 1896 július végén: „A csak most megnyílt kaposvár-fonyódi vasút pedig valóságos áldás a fürdőre, mert a székvárosból könnyű most már a közlekedés. Ha a fogadó elkészül, a mi életszükséglet – tömegesen fognak idejönni pár napra, különösen szombaton–hétfőig, hogy a fürdőt élvezhessék. A fürdőtelep még csak részben épült ki, mely egyik legszebb pontja a déli Balatonpartnak.”

A következő év tavaszán, 1897. áprilisában jó hírrel szolgálnak, hiszen „a fogadó építkezés lázas erővel folyik, hogy a közelebbi idényben már helyet adhasson a vidékekről érkező vendégeknek; nem is hasonlíthatjuk a személy forgalmat a múlt évihez a fogadó kiépítésénél fogva, mert eddig nem volt hely, hová a vidéki vendég menekülhetett volna, mindenki meg nem szállhatott be a villatulajdonosokhoz. Most majd tartózkodás nélkül jön a fürdővendég, mert van biztos helye; megfürdik s tovább megy, a másik követi; szóval az élénkség sokkal nagyobb lesz, a mi használni fog nem csak a fürdőhely renomájának, hanem a vasút részvényeseinek is.”

És eljött a nyár, 1897. július 25-e, amikor ezt írta a Somogy című újság: „Fonyódon vasárnap, 25-én nyitják meg az újonnan épült fogadót nagy ünnepélyességgel. Nem csak a telep vendégei lesznek ott, hanem a szomszéd fürdők, sőt Kaposvárról is sok érdeklődőt várnak jó idő esetében. Lesz bankett és vigalom világos virradatig. Nem is kell mondanunk, hogy a fogadó közszükséget pótol, s ezután a kirándulók is biztos szállással bírnak az idény bármely időpontján. Nem is kell mondanunk, hogy a szállók kényelem és jó ellátás tekintetében ki lesznek elégítve.”

A szálloda és a konyha vezetésére sikerült a kitűnő konyhájukról híres dombóvári vasúti étterem tulajdonosait, a Vadkerty fivéreket (Antal és Gyula) megnyernie, akik azután 6 éven át bérelték a szállodát, amely ebben az időben híres volt a jó konyhájáról. Ahogy Berzsenyi Sándor, a Sándortelep névadójának fia visszaemlékszik „a szállodában a legelső fürdővendégek Pécsről három szép lányukkal Szilyék, ugyancsak Pécsről Rökk Gyula táblabíróék és az öreglaki Vogl Nándorék, szépségéről messze földön híres Irma nevű lányukkal voltak. A fonyódi Vadkerty féle szálloda jóságát mi sem mutatta jobban, mint az, hogy kicsinyek és nagyok el nem mulasztották volna, hogy legalább a híres Vadkerty féle tejszínhabos uzsonnakávét a vele járó kitűnő kuglóffal meg ne ízleljék. Ide, a Vadkerty féle szálloda éttermébe jártak le az „ősbélatelepesek”, ha itt-ott szórakozni akartak és hallani kívánták Bertók Dina lengyeltóti cigánybandájának édes-bús balatoni nótáit."

Az első fonyódi Anna-bálról is van hírünk, hiszen arról 1897. augusztusában a következőképpen számolt be az újság: „Az első fonyódi bál. Az Anna-vigalmat csütörtökön éjjel táncolták le Fonyódon. Nem nagy, de elegáns és jókedvű közönség volt együtt. A szép nők az ottani villákból kerültek ki leginkább. A franczia négyest 2 pár tánczolta s vagy 90 volt a vendégek száma; a rossz idő sokakat visszatartott a részvételtől. Étel, ital kiszolgálással meg voltak elégedve.”

Azt gondolnánk, hogy az épületben csak nyaranta rendeztek bálokat, azonban 1898. januárjában a „lengyeltóti és Balatonparti fiatalság fényes vigalom rendezésére készül, mely f. hó 29-én lesz; a Vadkerty testvérek vendéglőjében szerepelni fog a Balatonparti specialitás, a halászlé is. Okosan teszik, a téli idényre is le kell foglalni Fonyód fürdőtelepet.”

A lapban nem egy kirándulási beszámoló után olvashattuk azt, hogy „délután 1 óra után már ebéd volt a Vadkerty fogadóban jó kedv, jó ételek és jó italok mellett… A Vadkerty fogadóban szólt a zene, csengtek a poharak s folyt a vidám társalgás…”

A fogadó teljesen birtokukba vették a Fonyódra látogatók és a helyiek egyaránt. A vendégek a fürdés után a hazulról hozott ebédet elfogyasztva a környező fák alatt hűsöltek, majd „a falatozás után betérnek egy-egy pohár jó hideg sörre Vadkertyhez, ki készséggel szolgál nekik frisset, finomat, mert hát igen jól tudja ám ez a mi virtuóz vendéglősünk azt az arany igazságot, hogy a szegény ember pénze is csak olyan ám, mint a gazdagé.”

S hogy az árak nagyságáról is legyen fogalmunk, jöjjön egy napi költségvetés – 1898-ból: „A szállodában kap egy nap és éjjelre szolgálattal együtt 1 frt 80 krért lakást, a háromszori étkezés, fürdés és egy kis szórakozásra átlag naponta 3 frt 20 kr., így Fonyódon a szállodában ma alig még 4-5 frttal naponta kijöhet az ember kényelmesen és urasan, ami – tekintettel a magyar fürdőhelyek drágaságára, elég olcsó, mert a többi mind drágább, holott a fürdőzés Fonyódon legkellemesebb, mert a fenék kemény homok, a hullámverés legnagyobb az egész somogyi parton mert a víz nem oly csekély, mint másutt…”

Ugyancsak 1898-ban, a kikötő megépülése és átadása körül rendezett ünnepség miatt „a Balatonvidékről is számosan készülnek a fürdőhelyre, hogy egy jó napot töltsenek Vadkerty fogadójában, hol a jó ételek, italok és czigányzene mellett hihetőleg táncz is lesz.”

Az 1900-as évek első éveiben egy Ernyey nevű vendéglős bérelte, aki nyomtalanul tűnt el Fonyódról, majd hamarosan Mayer Benedek következett, aki több, igen szép kivitelezésű képeslap kiadójaként is beírta magát Fonyód történelmébe. A szállodában állandóan zene szólt, pl. 1904. nyarán, amikor a fonyód-fürdőtelepi ifjúság karöltve az ott fürdőző vendégekkel a Vasúti szállodában ismerkedési táncestélyt tartott. Zenét a marcali Bertók József hírneves zenekara szolgáltatott. „A csárdást óra számra tánczolták a nagy hőségben. A vasúti vendéglő tehát zajos volt s kint a szabadban is járta a táncz, zene; a sok magyar nóta egymást érte.”

1909 és 1914 között Vajda Endre fonyódi pékmester volt a bérlője. Ekkor a vasúttársaság a szállodát eladta Drechsler Nándornak, aki 1923-ban halt meg, de örökösei kezén megmaradt a szálló.

Az épületet 1945 után államosították, 1950. szeptemberétől 1974. december 31-ig a Járási Tanács vette birtokba, majd 1975-től a Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának és a Polgárvédelem Országos Parancsnokságának Továbbképző Intézete volt. 1984. szeptemberétől középiskolai kollégium lett, a Balaton Kollégium nevet 2001. október 13-án vette fel.”

| Aktuális | Az Egyesület története | Tagok | Tevékenység | Terveink |
| Helytörténet - dokumentumok |
Kezdőlap

H-8640 Fonyód, Szent László u. 7.
Tel./fax: 85-361-755. ; e-mail: civil3711@mail.datanet.hu
Adószám: 19199256-1-14. - Számlaszám: OTP Fonyód 11743095-28960003.
Az oldalakat szerkeszti:
Varga István ; Tel./fax.: 85-560-033.